Oldalak

2012. február 26., vasárnap

Eredetiség, virtuozitás, stílus

Koncert és interjú Havasi Balázs zongoraművésszel


Koncert közben
Fotó: havasi.eu
Tömören a cím alapján lehetne jellemezni a világ leggyorsabb zongoristáját, Havasi Balázst, aki december 3-án két telt házas koncertet adott a Budapesti Kongresszusi Központban. 


Az egyedülálló hangzású Havasi Symphonic Concert Show-n száz kimagasló művész állt egy színpadra. A Budafoki Dohányi Zenekar és a Budapesti Akadémiai Kórustársaság mellett a Kyo-Kito Taiko dobcsoport, Raman M. Sundaram énekes, Szirtes Edina „Mókus” énekes és hegedűs, Andrejszki Judit énekes, Pejtsik Péter karmester és a rock fenegyereke Endi a Hooligans-ből
Endi & Havasi
Fotó: havasi.eu
A grandiózus nyitányt követően a zene által a közönség betekinthetett a Végtelenbe, szárnyalhatott a Tavaszi Szélben vagy épp a Viharban. Saját szerzeményei mellett Liszt Ferenc évnek méltón hódolva játszott a nagymester legismertebb műveiből. A Poros út és az Egy magyar Párizsban c. műveit Munkácsy Mihály festő emlékére komponálta. A kortárs zeneszerző keményebb oldalát is megmutatta: Endivel dob és zongora párbaja, illetve párbeszéde mindenkit lenyűgözött. A koncert napján debütált legújabb albuma Drum and Piano (dob és zongora a szerk. megj.), amely felszabadítja az energiákat.
Öt évesen állt először színpadon. Diplomáját a Liszt Ferenc Zeneakadémián szerezte. 2009. november. 29-én új Guinness világrekordot állított fel: ő lett a világ leggyorsabb kezű zongoristája, aki ugyanazt a billentyűt 498 alakalommal ütötte le 60 másodpercen belül. Koncert után a Szabad Újságnak adott interjút.

A Havasi Symphonic project igazi zenei csemege. Miért ezekre az előadókra esett a választás? Gondolok itt az indiai, örmény énekesre, a japán dobcsoportra…
– Az alapkoncepció, hogy a zene az egy világnyelv. A zenével mindent el lehet mondani és az egész világon mindenhol értik. Ahhoz, hogy ezzel körbe utazzuk a világot, megpróbáltunk minden kultúrából beemelni valami apróságot. Az igazi kihívás az volt, hogy ennyi kultúra, hogy tud megférni egymás mellett, nehogy egy cirkuszi mutatvány legyen. Mindezt összehangolni két és fél év munkája volt, de úgy gondolom, hogy sikerült.

A színpadon bevallotta, hogy gyerekkorában rocksztár szeretett volna lenni. Mi volt az akadálya annak, hogy vágya nem teljesült?
– Valamiért a zongora volt az én utam, ami előre ki volt jelölve. Egészen kicsi korom óta, ahogy billentyűket láttam, egyből játszottam rajtuk. A klasszikus zenében vannak bizonyos szabályok, amiből az ember nem nagyon léphet ki. Azon dolgoztam az elmúlt tíz évben, hogy a körülöttem lévő szabályokat – miután megtanultam a klasszikus zenének minden fortélyát – ledöntsem magam körül, és szabadon azt tegyem, amit akarok. Még akkor is, ha ez esetleg valakinek nem tetszik, de az emberek nagyobb részének viszont imponál.

A legújabb lemezt már a kezünkben tarthatjuk, amelynek címe Drum and Piano. Honnan jött ez az egyedülálló ötlet, hogy a két hangszert egyszerre szólítsa meg Endi segítségével?
– Ha nem lennénk Endivel tíz éve barátok, akkor soha nem jutott volna eszembe, de minden jó ötlet mögött emberi kapcsolatok vannak. A barátságunk hozta ezt az ötletet. Egyszer azt mondtuk, hogy nekünk együtt kéne zenélni. Kipróbáltuk, és már mi magunk éreztük a hatását és erejét. Úgy gondoltuk, ez elég izgalmas dolog lesz, és a világon egyedülállónak számít. Ezért jövőre Las Vegas-tól kezdve mindenfelé utazunk, hisz olyan dolgot találtunk ki, amit más még nem.

Ez igazán energikus, ütős album. Ezzel a rock felé veszi az irányt?
– Nem teszem le a voksomat egyetlen zenei műfaj mellett sem, mert ma este is játszottam Lisztet, ami abszolút komolyzene, előadtunk kamarazenének minősülő vonószenekari darabot, világzenei műveket és rockzenét is. Pont azt élvezem a legjobban, hogy számos műfajba belenyúlhatok. Ezt a világon nagyon kevesen tudják hitelesen művelni, ezért vagyok nagyon szerencsés.

Az említett koncerten kívül, milyen tervei vannak a jövőre nézve?
– Nagyon sok a terv. Három héttel ezelőtt Bukarestben volt sikeres koncertünk, amelyből szeretnénk egy romániai turnét létrehozni, érintenénk a magyarlakta területeket is és Bukarestben lenne az utolsó állomás. Májusban és júliusban Bécsben adunk koncertet. Jövő év végén  december 9-én a budapesti Arénát szeretnénk megtölteni nézőkkel. Ezen kívül Indonézia, Kína… nagyon sokat fogunk utazni.

Ando Krisztina
(Megjelent: Szabad Újság 2011. december  7-i számában)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése